A magyar labdarúgás története hullámvölgyekben és sikerekben gazdag, manapság pedig az apróbb sikereknek is örülni kell, amikor egy stabil teljesítménnyel esetleg torna résztvevőkké válhat a nemzeti csapat. Azonban vannak a válogatottnak olyan elmásíthatatlan, egyelőre még máig álló rekordjai, amit nem biztos, hogy bárki megdönthetne.

Magyar labdarúgás története: a kezdetek

A foci 1875-ig szinte ismeretlen volt a Magyarországon, illetve akkor még Osztrák-Magyar Monarchia magyarok lakta területén. Magát a kifejezést és a sport ezen irányát Esterházy Miksa attasé hozta be az országba, miután külföldi útján megtetszett neki a labdajátékok ezen formája.

Magyar labdarúgás története

Ezt követően 1890-ben egy Sport Világ-ban jelentek meg a labdarúgás akkor szabályait ismertető cikkek, innentől pedig egyre nagyobb figyelmet kapott a sportág helyi szinten is.

Szépen lassan elkezdtek megalakulni a különböző egyesületek, ahol először amatőr szinten játszottak mérkőzéseket egymás ellen. Az első klubok az alábbiak voltak:

  • UTE – 1885
  • BTC – 1885
  • MTK – 1888
  • FTC – 1899

Az első hivatalosnak számító mérkőzést egyébként még 1897-ben lejátszották, ahol május 9-én a Budapesti Torna Club (BTC) két csapata mérkőzött meg. Ugyan a meccs a rossz időjárás miatt félbeszakadt, de a foci iránti érdeklődés egyre nagyobb lett minden téren. Éppen ezért még ugyanebben az év őszi időszakában a Vienna Cricket and Football-Club ellen is megmérettetett a BTC, ahol 2-0-s vereséget szenvedtek ugyan, de a nézőközönség mégis pozitívan értékelte a mérkőzést.

Magyar válogatott megalakulása

A fokozódó népszerűségnek is köszönhetően aztán 1901. január 19-én megalapították a Magyar Labdarúgó Szövetséget. Ezt követően egyenes útvezetett az első magyar foci bajnoksághoz is, amit egyébként a BTC nyert meg hibátlanul.

A bajnokság mellett ezzel párhuzamosa nemzeti válogatott is verbuválódott, akik első nem hivatalos mérkőzésüket önmaguk ellen játszották, hiszen egy A és egy B csapat mérte össze erejét, ahol utóbbiak nyertek 4-3-ra. Tehát elmondhatjuk, hogy a magyar válogatott első góljait önmaga ellen rúgta.

A még mindig nem hivatalos nemzetközi mérkőzéseket a válogatott brit profi és amatőr csapatok ellen játszotta. Például 1901. április 11-én a válogatott egyik ellenfele a Richmond AFC volt, akiktől 4-0-ra kikaptak, majd ezt követően az angolok öt nap alatt megverték többek között a BTC és a Műegyetemi FC csapatát. pár nappal később újabb ellenfél várt a magyar csapatra, a Surrey Wanderer képében, akik 5-1-re, illetve 6-1-re nyertek egy két meccses párbajban.

A valóban hivatalos nemzetközi debütáló mérkőzést 1902. október 12-én rendezték meg az osztrák válogatott ellen. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy az osztrák csapat számára is ez volt az első hivatalos mérkőzés, ami azonban csak 1908-ban kapta meg ezt a státuszt. Ennek oka az volt, hogy a két csapat, mint Wien és Budapest szerepelt a meccsen.

További érdekessége ennek a mérkőzésnek, hogy az európai országok közül egy a két csapat játszott egymás ellen először, velük együtt pedig ekkortájt még csak 10 válogatottat tartottak nyilván az egész világon.

A magyar labdarúgás története: a legnagyobb sikerek

A magyar labdarúgó válogatott sikerei javát 1938-tól 1968-ig érte el. Az Európa és Világbajnokságok terén például:

  • 1983-ban világbajnoki ezüstérmes
  • 1954-ben világbajnoki ezüstérmes
  • 1964-ben Európa bajnoki bronzérmes lett.

Emellett egyedülálló sikernek tekinthető a fociválogatottak történetében, hogy a magyar csapat három aranyérmet is tudott szerezni olimpiai játékokon. Egészen pontosan:

  • 1952-ben
  • 1964-ben
  • 1968-ban

A fenti sikereken túl mindenképp érdemes megemlíteni még azt a nem elhanyagolható tényt sem, hogy a magyar labdarúgó válogatott rendelkezik a világ leghosszabb veretlenségi sorozatával. Egészen pontosan 1950 és 1954 között mindösszesen 30 meccsen hagyhatta el a gyepet veretlenül

1952-es olimpiai győzelem

A 52-es helsinki olimpia a magyar labdarúgás első nagy sikere volt a magyar labdarúgás története során. Ezen a tornán mutatkozott meg a később csak „Aranycsapat” néven elhíresült kezdő tizenegy, név szerint:

  • Grosics Gyula,
  • Buzánszky Jenő,
  • Lóránt Gyula,
  • Lantos Mihály,
  • Bozsik József,
  • Zakariás József,
  • Budai László,
  • Kocsis Sándor,
  • Hidegkuti Nándor,
  • Puskás Ferenc,
  • Czibor Zoltán.

A döntőt a csapat egyébként az olaszok ellen játszotta, ahol sima 3-0-s győzelmet arattak.

1964-es olimpiai győzelem

A következő olimpiai győzelmet 1964-ben sikerült aratni Tokióban, ahol a magyar csapat a B csoportból túljutva, a negyeddöntőben Romániát verte 2-0-ra. Ezt követte egy meggyőző 6-0-s győzelem az Egyesült Arab Köztársaság válogatottja ellen. A döntőt az akkori Csehszlovák válogatott ellen játszhatta a nemzeti tizenegy. A mérkőzést végül 2-1-re nyerték a magyarok, többek között:

  • Albert Flórián
  • Bene Ferenc
  • Farkas János és
  • Mészöly Kálmánnal a soraiban.

1964-es olimpiai győzelem

A harmadik olimpiai siker már a következő Mexikó rendezte kiírásban összejött a magyar válogatottnak, ahol a C csoportból továbbjutva Guatemala várt a magyarokra, akiket 1-0-ra győztek le. Ezt követően az elődöntőkben a Japánok ellen magabiztos 5-0-s győzelem következett. A döntőt végül Bulgária ellen játszotta a csapat, ami végül 4-1-s győzelmet hozott.

Angol : Magyar – 6:3

A magyar labdarúgás története terén mindenképp kiemelendő, az úgynevezett „Évszázad mérkőzése” melyet még a mai napig is emleget a szaksajtó is. Erre a mérkőzésre 1953. november 25-én került sor.

Az angolok, mint a foci tradicionális képviselői, hazai pályán ekkor 90 éves veretlenséggel rendelkeztek. A mérkőzés azonban 6-3-s magyar sikert hozott, ami így történelmi jelentőségűvé vált.

A mérkőzésen az alábbi kezdő tizenegy futott ki a pályára:

  • Grosics Gyula
  • Buzánszky Jenő
  • Lóránt Gyula
  • Lantos Mihály
  • Bozsik József
  • Zakariás József
  • Budai II László
  • Kocsis Sándor
  • Hidegkuti Nándor
  • Puskás Ferenc
  • Czibor Zoltán

A mérkőzésen a magyarok végig támadólag léptek fel, így már az 1. percben gólt ünnepelhettek Hidegkuti révén, aki egyébként mesterhármast is szerzett. Mellette Puskás duplázott, illetve Bozsik is gólt szerzett.

A visszavágó mérkőzés

A magyar csapat tehát történelme első hazai vereségét mérte az angolokra, ami miatt az angolok értelemszerűen szerettek volna revansot venni. Fél évvel később Budapesten rendeztek egy visszavágót. Ezt a mérkőzést bár kevesebbet emlegetik, de az angol labdarúgás történetébe mondhatni beleéget. A szigetország válogatottja ugyanis megsemmisítő 7-1-es vereséget szenvedett, mely eddigi legnagyobb arányú vereségük is.

Ezzel kapcsolatban örök vicc, hogy: „Az angolok egy hétre jöttek és hét egyre mentek.”

Magyar labdarúgás napjainkban

A modern idők magyar foci szempontjából kevésbé sikeresek, de a részsikereket ezen a téren is érdemes kiemelni. A 2016-os Európa-bajnokságon például sikerült túljutni a csoportkörön, amiben Ausztria, Izland és Portugália kapott még helyet. A csoportban első helyen végezve a belga válogatott következett, akik azonban 4 gólt rúgva búcsúztatták a magyar válogatottat. Olvass el egy érdekes cikket erről A legjobb futball stadionok Magyarország.

Labdarúgás hírek