european super league

Egy Európai Szuperliga megalkotásának ötlete már egészen 1980-ig visszavezethető – annak ellenére is, hogy az európai top ligák legtöbbje kifejezetten ellenezné ezt. Az UEFA Bajnokok Ligája jelen formája az, ami ehhez eddig a legközelebb tudott kerülni. Amikor ez 1992-ben átalakulásra került, sokan aggódtak is, hogy ez teljesen beárnyákolja majd a korábbi rendszert és tönkre teszi a nemzeti futballt és annak kultúráját.

Szerencsére ezek a félelmek alaptalannak bizonyultak. Mindezek ellenére egy európai Szuperliga tervéről máig sokan álmodoztak. Ezek az álmok pedig most majdnem valósággá is váltak.

Mi az az Európai Szuperliga?

Először 2018-ban a német Der Spiegel egy Football Leakes dokumentum megszerzése után jelentett a Szuperliga terveiről. Az ötlet szerint az európai top csapatok felhagynának az UEFA-val és 2021-től saját kupasorozatot szerveznének. A Der Spiegel jelentése akkor óriási vihart kavart a futballvilágban: a klubok egy része félt, hogy nem tudnak majd részt venni a versenyben, míg a szurkolók attól tartottak, hogy még egy torna túl soknak bizonyulna.

A Der Spiegel által akkor megosztott tervek egy 16 csapatból álló sorozatot írtak le, amely legkorábban 2021-ben indult volna el. Maga a bajnokság hasonlított volt a Bajnokok Ligájának rendszeréhez – azzal a nagy különbséggel, hogy az UEFA-nak ehhez nem lett volna semmi köze. A csapatok csoportkörben játszottak volna, majd egy egyenes kieséses szakaszt követve koronáztak volna bajnokot.

Ez a formátum a legerősebb és legnagyobb csapatoknak kedvezett volna. A 16 csapatból 11 lett volna alapítótag, azaz számukra garantált lett volna a szereplés 20 éven keresztül a kiesés veszélye nélkül. A maradék öt helyet olyan csapatok szerezhették volna meg, akikre ez az immunitás nem vonatkozott volna, tehát a szezon végén kieshettek volna a bajnokságból.

A Szuperliga terve magával vonta volna a Bajnokok Ligájának végét is, amely jelenleg a legnépszerűbb kupasorozat a futball világában. Emellett az is várható lenne, hogy a Szuperliga negatívan hatott volna a nemzeti klubfutballra, mivel a csapatok sokkal a magasabb pénzösszegek miatt inkább a Szuperligás szereplésre koncentráltak volna

Mely csapatok kerülnének be a Szuperliga bajnokságába?

A Der Spiegel által 2018-ban megszerzett dokumentumok felfedték a 11 alapítótag kilétét is, melyek a világ leggazdagabb és legerősebb klubjai voltak. Ezek között szerepelt a Barcelona, a Real Madrid, az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, a Manchester City, a Manchester United, a Juventus, az AC Milan, a Paris Saint-Germain és a Bayern München.

A dokumentumok szerint kezdetben az öt vendégcsapat az Atletico Madrid, a Borussia Dortmund, az Inter Milan, a Marseille és a Roma lettek volna. Ezek a vendégcsapatok azonban minden évben változó öt csapatot foglaltak volna magukba. A kiesésről és feljutásról egy kiegészítő versenysorozat döntött volna. Ez a másodlagos versenysorozat hasonló lett volna a Premier League és az EFL Bajnokság rendszeréhez.

Miért akarnak létrehozni egy Európai Szuperliga rendszert?

A TV-közvetítések díjai nagy szerepet játszottak az Európai Szuperliga ötletének kialakításakor. Ha Európa legerősebb csapatai szerepelnének a ligában akkor ugyanis ki lehetne kerülni a kiszámítható Bajnokok Ligája csoportkört. Ez a kiszámíthatóság ugyanis sok szurkolót megállít abban, hogy ezeket a mérkőzéseket is kövesse.

Sajnos, Európa legnagyobb klubja nem látják a fától az erdőt. Azt állítják, hogy ha egymás ellen játszanak, akkor az Európai Szuperliga képes lesz a bevételek növelésére. Ezzel azonban az a probléma, hogy a szurkolók nagyon hozzászoknak ezekhez a meccsekhez a nagy klubok között.

Az egyik legjobb dolog a Bajnokok Ligájában, amikor különböző csapatok jutnak be a versenybe. Elég ránéznünk a 2019-2020-as Bajnokok Ligájára és az izgalomra, amit a szurkolók számára elhozott. Atalanta a negyeddöntőig tudott jutni, míg olyan csapatok, mint a Lipcse vagy a Lyon Európa legnagyobb csapatait tudták kiejteni – az Atletico Madridot és a Manchester Cityt.

Létre fog jönni az Európai Szuperliga?

A rövid válasz: nem. Április végével az alapító 12 csapat legtöbbje visszavonta döntését a Szuperliga versenyéhez való csatlakozásról. Sokan kérdezhetik: de miért is történt ez? A válasz pedig egy mondatban így fogalmazható meg: mert egy klub sem nagyobb, mint a rajongói, és egy ilyen kaliberű döntést hozni a szurkolók megkérdezése nélkül mindig rosszul sült volna el.

Elsőként a Chelsea és a Man City volt az, aki úgy döntött, hogy visszalép a Szuperliga tervétől, miután szurkolóik heves ellenérzésüket fejezték a klubok felé. Ezen felül valószínűleg befolyásolta még döntésüket a Premier League vezetőségével és a 14 másik PL csapattal történt találkozás is – főleg, hogy ha ezek alatt a beszélgetések alatt belengették, hogy esetlegesen kizárják a hat elszakadni akaró csapatot az angol versenyekből.

Nem sokkal azután, hogy a Chelsea és a Man City visszalépett, elindult a pletyka arról, hogy a Barcelona és az Atletico Madrid is követné a példájukat. A Man United, az Arsenal és a Liverpool tulajdonosai látszólag mindannyian arra vártak, hogy a New York-i tőzsde bezárjon, mielőtt bármi újat bejelentettek volna – ami nagyon sokat el is mond róluk. Ahogy az várható volt, végül mindnyájan nyilatkoztak arról, hogy ők is visszalépnek a Szuperliga ötletétől. Megint csak egy kérdést tehetünk fel: mégis mi mást tehettek volna úgy, hogy a szurkolók egyáltalán nem támogatták őket, és az eredeti 12 csapatból kettő már vissza is lépett?

Hogy reagált a többi 14 csapat a Premier League-ben?

Nem nagy meglepetés, de a PL másik 14 csapata, akik nem kaptak meghívót a Szuperliga bajnokságába, nem voltak igazán elragadtatva a másik hat csapat döntésétől. Főleg, hogy az új liga megalkotását úgy tették meg, hogy velük egyáltalán nem beszéltek, és arra sem gondoltak, hogy milyen hatással lesz döntésük arra a 100 éve épülő futball piramisra, amely még a legkisebb csapatnak is megadja a lehetőséget arra, hogy a legnagyobbak ellen küzdjön a legnépszerűbb trófeáért.

Everton, az angol futball egyik legsikeresebb és világszinten rengeteg szurkolóval rendelkező klubja, voltak az elsők, akik felháborodásukat fejezték ki a Szuperliga ötletével kapcsolatban. Kiadott nyilatkozatuk szívbemarkolóan érzelmes és szenvedélyes volt, és rengeteg szurkoló gondolatait és érzéseit tükrözte kiválóan.

„Az Everton számára szomorú és csalódást keltő a szakadár liga ötlete, melyet hat klub indított el. Hat olyan klub, akik egyedül saját érdeküket nézték. Hat klub, akik a mi ligánk és játékunk hírnevén ejtetekt pecsétet.

Hat klub úgy döntött, hogy semmibe veszi az összes klubot, akikkel a Premier League-ben együtt szerepelnek. Hat klub, aki természetesnek vették és még el is árulták a legtöbb foci drukkert az országunkban és még annak határain is túl.

Egy nemzeti és nemzetközi krízis idején – és a játékunk egy meghatározó szakasza alatt – a kluboknak együtt kellene dolgoznia a játék eszményeivel, és főként a szurkolókkal karöltve.

Ehelyett, ezek a klubok titokban akarták otthagyni azt a futball piramist, ami olyan jól szolgálta eddig őket.

Ebben a piramisban Everton tiszteleg minden klub előtt – legyen az a Leicester City, Accrington Stanley, Gillingham, Lincoln City, Moracambe, Southend United, Notts County, vagy az összes többi, akik létezésükkel gazdagították a szurkolók életét a futball történelme során. És vice versa.

A saját magukat csak „Szuper Hatosnak” nevező csapat úgy tűnik, hogy szándékosan akarja elidegeníteni a szurkolókat – sajátjaik is beleértve – azzal, hogy a teljes struktúráját veszélyeztetik annak a játéknak, amelyet mind szeretünk.

A felháborodás érthető és megérdemelt – és meg kell hallgatni. Ez az arrogancia sehol sem kívánatos a futballban azokon a csapatokon kívül, akik most ezt a tervet kitalálták.

Az Everton teljes szervezete nevében tisztelettel kérjük, hogy azonnal lépjenek vissza ettől a javaslattól, és hogy a privát találkozók, amelyek a gyönyörű játék a legalacsonyabb szintre rántották, most azonnal fejeződjenek be.

Végül kérjük a tulajdonosokat, elnököket és a testületek tanácsait mind a hat csapatnál, hogy emlékezzenek privilégiumjaikra – nem csak klubjaik felelősei, hanem mint a játéké is. A felelősséget, amit hordoznak, komolyan kell venni.

Arra kérjük őket, hogy gondolják végig, milyen örökséget akarnak maguk után hagyni.

Az Everton mellett Aston Villa, Brighton, Burnley, Crystal Palace, Fulham, Leeds, Leicester, Newcastle, Sheff Utd, Southampton, West Brom, Wolves és West Ham csapatai is hasonló nyilatkozatokat adtak ki, melyekben bár eltérő formában, de csalódottságuknak adtak hangot.

Hogy reagálta le a hat csapat a visszalépést?

Ahogy az mostanában menni szokott, a csapatok a Twitterhez és egyéb közösségi média oldalaikhoz fordultak, hogy bejelentsék a visszalépést. Nézzük is, hogy ezt hogyan jelentették be az egyes csapatok – változatosságot ugyanis bőven mutatnak.

Chelsea

„Ahogy azt korábban jelentették, a Chelsea Futball Club megerősíti, hogy elkezdte a hivatalos lépéseket megtenni az Európai Szuperliga terveit fejlesztő csoporttól való visszalépés érdekében. Mivel a csoporthoz csak a múlt hét végén csatlakoztunk, most volt időnk teljesen végig gondolni a helyzetet, és úgy döntöttünk, hogy további részvételünk nem szolgálná a klub, a szurkolók és a tágabb futball közösség érdekeit.”

Csak a tények, semmi bocsánatkérés.

Man City

„A Manchester City Football Club megerősíti, hogy hivatalosan is elkezdett visszalépni az Európai Szuperliga terveit készítő csoporttól.”

Remek hír, azonban itt sincs semmilyen felelősségvállalás vagy bocsánatkérés.

Man Utd

„A Manchester United nem fog részt venni az Európai Szuperligában. Gondosan meghallgattuk a rajongók, az angol kormány és az egyéb érdekeltek véleményét.

Továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy másokkal együtt dolgozva alkossunk meg egy olyan fenntartható megoldást, amellyel a játék hosszú távú problémái megoldhatók.”

Ha ennyire hallgatni akartak a rajongókra, akkor miért nem kérdezték meg őket eleve?

Tottenham

„Megerősítjük, hogy hivatalosan is megkezdtük a visszalépést az Európai Szuperliga terveit formáló csoporttól.

Daniel Levy elnök szerint: „Sajnáljuk az aggodalmat és felfordulást, amelyet az Európai Szuperliga terve okozott. Úgy éreztük, fontos, hogy a klub részt vegyen egy lehetséges új struktúra kialakításában, amely jobban biztosítja a financial fair play-t és a pénzügyi fenntarthatóságot miközben jelentősen növeli a támogatást a szélesebb futball piramis iránt.

Hisszük, hogy sosem szabad állva maradni és hogy a sportnak folyamatosan felül kell vizsgálnia a versenyeit és irányítását, hogy biztosítsa azt, hogy a játék, amit szeretünk, továbbra is fejlődni tudjon és izgalommal töltse el a szurkolókat a világ minden pontján.

Köszönjük az összes szurkolónak, aki megosztotta velünk a véleményét.”

Ha annyira a szélesebb futball piramist akarták támogatni, akkor vajon erről miért nem esett szó, amikor bejelentették az Európai Szuperligát?

Liverpool

„A Liverpool Football Club megerősíti, hogy a részvételünk a javasolt Európai Szuperliga terv megalkotásában véget ért.

Az elmúlt napokban, a klub rengeteg érintettől kapott visszajelzést, mind belső és külső forrásokból is, és szeretnénk nekik megköszönni az értékes hozzájárulásukat a kérdéshez.”

A Liverpool ezután még egy videót is közzé tett a tulajdonos John W Henrytől, ami bár legalább tartalmazott egy erősebb bocsánatkérést, de még így is elég vegyes reakciót kapott a szurkolóktól.

Arsenal

„Az elmúlt néhány nap újra megmutatta, hogy a szurkolóink mennyire mély érzelmekkel bírnak a klub és a mindnyájunk által szeretett játék iránt.

Nem volt szükségünk az emlékeztetőre, azonban az elmúlt napok reakciója lehetőséget adott a további gondolkodásra is.

Sosem volt az a célunk, hogy ekkora aggodalmat keltsünk. Azonban, amikor megkaptuk a meghívást a Szuperligába, bár nem volt semmi garancia, de nem akartunk hátra maradni, hogy ezzel is védjük az Arsenalt és a jövőjét.

Most hallgatunk rátok és a szélesebb futball közösségre, és ennek eredményeként visszalépünk a Szuperliga terveitől. Hibát követtünk el, és ezért bocsánatot kérünk.

Tudjuk, hogy időbe telik majd, hogy visszaállítsuk a hiteteket abban, amit az Arsenalnál mi el akarunk érni, de egy dolog legyen tiszta: a Szuperligába való belépés célja is az volt, hogy az Arsenalt védjük, a klubot, amit szerettek, és hogy támogassuk a játékot a szélesebb szolidaritás és pénzügyi stabilitás segítségével.

A stabilitás alapvető a játék számára, hogy prosperáljon, és továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy biztonságot hozzunk a játék számára, ahogy előre haladunk.

A rendszert ki kell javítani. Együtt kell dolgoznunk azon, hogy megoldást találjuk a játék jövőjének védelmére, és hogy kihasználjuk a futball egyedül álló erejét, hogy ekkora izgalommal töltsön el minket.

Végül pedig, tudjuk, hogy ez mennyire felkavaró volt egy olyan év végén, amely mindnyájunk számára elképesztően nehéz volt.

Hallottunk titeket.”

Az Arsenal üzenete egyértelműen a legőszintébbnek ható volt, és az egyik olyan volt, amely valós bocsánatkérést is tartalmazott. Ennek ellenére azért kérdéses, hogy a szép szavak mennyire lehetnek elegek a szurkolók számára.

Mi lesz most az Európai Szuperliga terveivel?

A történtek egyértelműen az utolsó szögnek tűnnek az Európai Szuperliga koporsójában. A szurkolók megmutatták, hogy pontosan mi is a véleményük a tervekről, így végre talán el lehet engedni 40 év pletykáját arról, hogy esetleg egyszer egy exkluzív szuperligát hoznak majd létre a legnagyobb klubok, amely szétrombolja az összes szeretett futball tradíciónkat, miközben hagyja, hogy a gazdag klubok még gazdagabbak legyenek.

Természetesen arra mindig van még lehetőség, hogy más klubok, akár Spanyolországban vagy Olaszországban, újra megpróbálkozzanak valamilyen hasonló elképzeléssel. Azonban a szurkolók ott is hangosan hallatták véleményüket (de ha tippjeiket akarják megosztani, azt ezen bónuszkód segítségével tehetik meg). A nagy klubok csak magukat okolhatják a történtekért.

A büntetés kérdése is több oldalról felmerült. Mivel a tulajdonosoknak az egyetlen lényeges dolog a pénz, fontos, hogy a büntetések során is a tulajdonosokat büntessék, és ne a játékosokat vagy az edzőket. Közülük ugyanis sokan nyilvánosan is kritizálták a klubok szuperligás terveit, a legtöbben pedig egyáltalán nem is tudtak a szerveződésekről. A leghatékonyabb büntetést tehát a felsővezetés szintjén működne.

Mit tanultunk az Európai Szuperliga esetéből?

Ha esetleg a futball klubok tulajdonosai eddig nem tudták volna, most már egyértelmű: egyik klub sem tud létezni a rajongói nélkül. Nem hozhatsz ekkora kaliberű döntéseket a klubodról a rajongók megkérdezése nélkül, és anélkül, hogy pontosan tudod, hogy a többség támogatását élvezed. Sunyi módon belépni az Európai Szuperliga tervébe, majd azt remélni, hogy a negatív reakció idővel eltűnik, naiv döntés volt. Sokan mondták már a TV-ben és az interneten is, hogy a külföldi tulajdonosoknak még nagyon sokat kell tanulniuk ezekről a klubokról. Nem adjuk fel, ki állunk magunkért, és hallatni fogjuk hangunkat.

Átigazolási Hírek